A magyar fáslegelők hagyományos gazdálkodási formája újra reflektorfénybe került, miután a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) az Agrárminisztérium támogatásával a 2026 Élőhelye díjat adományozta ennek az ősi, komplex ökoszisztémának. A kitüntetés része annak az országos programnak, amely a fenntartható tájgazdálkodás mintaterületeként kezeli a fáslegelőket – derült ki a minisztérium múlt heti közleményéből.
A Zala és Somogy megyei gazdák számára különösen jó hír, hogy a díjjal együtt 2024-től új támogatási forma is elérhetővé válik. A fáslegelők különleges jelentőséggel bírnak a biodiverzitás szempontjából, hiszen egyszerre nyújtanak élőhelyet erdei és gyepi fajoknak, miközben gazdaságilag is értékes legelőterületként szolgálnak – nyilatkozta Dr. Kovács János, az NBGK főigazgatója. Az Agrárminisztérium közleménye szerint az új támogatási rendszer hektáronként akár 250 euró kiegészítő forrást biztosíthat a fáslegelők fenntartását vállaló gazdálkodóknak.
A korábban hanyatló gazdálkodási forma megőrzése érdekében a természetvédelmi hatóságok egyszerűsített eljárásrendet dolgoztak ki, amely megszünteti a kettős – erdészeti és gyepgazdálkodási – szabályozásból eredő adminisztratív nehézségeket. Ennek köszönhetően a gazdálkodók már nem kényszerülnek kétféle hatósági engedélyeztetési folyamaton keresztülmenni, jelentősen csökkentve a bürokráciát.
A Magyar Államkincstár tájékoztatója alapján a támogatásra 2024. március 1-től lehet pályázni. A fáslegelők fenntartása során a gazdálkodók kötelezettséget vállalnak a területen található idős, őshonos fák megőrzésére, miközben extenzív állattartással biztosítják a gyepterületek megfelelő kezelését. Különösen értékes elemek a szarvasmarha- és juhlegeltetés újrahonosítása, valamint a terület vízháztartásának természetközeli fenntartása.
Fontos, hogy a fáslegelők kezelői a támogatási kérelem benyújtása előtt vegyék fel a kapcsolatot a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal a természetvédelmi kezelési terv egyeztetése érdekében. Ez biztosítja, hogy a gazdálkodási gyakorlat összhangban legyen a biodiverzitás-védelmi célokkal, ami nemcsak a támogatás feltétele, de hosszú távú közös érdekünk is.
