Az Agrárminisztérium idei adatai szerint a folyamat gyorsul, különösen az alföldi és dombvidéki régiókban. A csökkenés fő oka a mezőgazdasági területek átminősítése, ipari hasznosítása, valamint a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek hatása a gyepterületekre.
Az adatok szerint a megmaradó legelőterületek minősége is romlik. A tartós szárazság következtében 30-40%-kal csökkent a legelők fűhozama, ami közvetlenül hat az állatok takarmányozási költségeire. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése alapján egy szarvasmarha tartási költsége 15-20%-kal emelkedett az elmúlt két évben a kiegészítő takarmányozás szükségessége miatt. Ez különösen érzékenyen érinti a családi gazdaságokat, ahol a költségnövekedést nehezebb kigazdálkodni.
A legelőterületek csökkenése a munkavédelmi kérdéseket is előtérbe helyezi. „A szűkülő legelőterületeken nagyobb állatsűrűséggel kell dolgoznunk, ami fokozza a balesetveszélyt. Az állatok terelése, mozgatása során a dolgozók sokkal nagyobb kockázatnak vannak kitéve” – nyilatkozta Kovács János, a Hajdú-Bihar megyei Állattenyésztők Egyesületének elnöke. A munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. tv.) előírja a rendszeres kockázatértékelést, amit az új körülményekhez kell igazítani. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ezért workshopokat szervez a témában, ahol többek között a legeltetési technológiák biztonságos alkalmazását oktatják.
A technológiai fejlesztések kulcsfontosságúak a helyzet kezeléséhez. A modern legelőgazdálkodási rendszerek, mint a szakaszos legeltetés és a digitális állatkövetés segíthetnek optimalizálni a rendelkezésre álló területek használatát. Ezek bevezetése azonban beruházást igényel. A gazdaságok számára a következő időszakban fontos lesz a legelőterületek állapotának folyamatos monitorozása, a karbantartási munkák optimalizálása, és ha szükséges, alternatív takarmányforrások feltérképezése. A meglévő területek védelme érdekében pedig nélkülözhetetlen a tudatos legelőgazdálkodás és a klímaváltozáshoz alkalmazkodó fajták előnyben részesítése.
