A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2024 novemberében közzétett adatai szerint a legeltetéses állattartásban bekövetkezett mérgezések 68 százaléka helytelen növényfelismerésre vezethető vissza. Dr. Vetter János, az Állatorvostudományi Egyetem emeritus professzora közel kétszáz mérgező faj bemutatásával készített szakkönyvet, amely a családi gazdaságok és telepvezetők számára is nélkülözhetetlen segédeszköz. A mű az INFORM Kiadó gondozásában jelent meg, és a legfrissebb fitotoxikológiai kutatásokat egyesíti a hazai előfordulási adatokkal.
A legelőgazdálkodás kockázatai különösen a tavaszi és őszi átmeneti időszakokban fokozódnak, amikor a gyepösszetétel gyorsan változik. A fehér zászpa szteroid alkaloidjai például drasztikusan lelassítják a szívműködést és légzészavarokat okoznak, miközben az állat tudata tiszta marad, ami megnehezíti a korai felismerést. A balkáni endemikus nefropátia és a farkasalma összefüggése rávilágít: a növény magjai évtizedeken át tömeges megbetegedéseket okoztak, mert a betakarított búzát szennyezve bekerültek az emberi és állati táplálékláncba. Az arisztolochiasav nemcsak veseelégtelenséget vált ki, hanem DNS-roncsoló hatása daganatos elváltozásokat is okoz. A kötet részletesen tárgyalja az invazív fajokat, köztük a parlagfüvet és a selyemkórót, valamint a takarmánnövények – cirokfélék, herefajok – kockázatait is. Külön fejezetek foglalkoznak a védett és fokozottan védett mérgező növényekkel, amelyek természetvédelmi és állategészségügyi szempontból egyaránt jelentősek.
A munkavédelmi és állatjólléti előírások szerint – az 1998. évi XXVIII. törvény az állatvédelemről, valamint a 2019. évi LII. törvény az állattenyésztésről – a telepvezetők és állatgondozók kötelessége a legelők rendszeres toxikológiai szempontú felmérése. Prof. dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora szerint „a toxikus vegetáció ilyen széles körű áttekintése ritka kincs a hazai könyvpiacon, amely a fitotoxikózisok helyes és gyors megállapításához nélkülözhetetlen”. A könyv szerkezete következetes: minden fajt sorszámmal láttak el, és külön ikonok jelzik a hatástani besorolást – idegrendszeri, szív- vagy emésztőrendszeri hatás. A professzor saját készítésű színes fotómellékletei habitusz- és részletfotókkal segítik az azonosítást, növénytani és kémiai kislexikonok, magyar és latin nyelvű névmutatók pedig gyors tájékozódást tesznek lehetővé.
A NÉBIH 2025-ös állategészségügyi tervében kiemelt feladat a legelők toxikus növényzetének felmérése és a telepvezetők képzése. A kötet megrendelésével a gazdaságok nemcsak megfelelnek az állattenyésztési törvény tudásfrissítési követelményének, hanem csökkenthetik a mérgezések okozta gazdasági veszteségeket is. Javasolt a kockázatértékelés évenkénti frissítése, a legelők tavaszi és őszi bejárása, valamint az állatgondozók oktatása a kritikus fajok felismerésében. A megelőzés a legköltséghatékonyabb: egy kötet ára töredéke egy állategészségügyi válsághelyzet kezelésének.
