Az Európai Parlament nem hosszabbította meg az EU–Mercosur kereskedelmi megállapodás elfogadásának moratóriumát, így akadálytalanul érkezhetnek a dél-amerikai agrártermékek az uniós piacra. A döntés komoly aggodalmat keltett a hazai gazdálkodók körében, különösen a marhahús, baromfi és méz termelői között. Az Agrárminisztérium szerint a megállapodás jelenlegi formájában veszélyezteti a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok versenyképességét.
A több mint húsz éve tárgyalás alatt álló egyezmény az EU és négy dél-amerikai ország – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – között szabadkereskedelmi övezetet hozna létre. A magyar gazdálkodók félelmeit tovább növeli, hogy a Mercosur-országokban jelentősen alacsonyabbak a termelési költségek és enyhébbek a környezetvédelmi előírások. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint például a dél-amerikai marhatartók akár 30-40 százalékkal olcsóbban tudnak termelni, mint európai társaik.
„Nemcsak a közvetlen gazdasági következményekről van szó, hanem a fenntarthatóság kérdéséről is. Az amazonasi erdőirtások és az Európában tiltott növényvédő szerek használata olyan versenyelőnyt jelent, amellyel a magyar gazdák nem tudnak és nem is akarnak versenyezni” – nyilatkozta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke.
A hazai méztermelőket is aggasztja a helyzet. A 218/2014. (VIII. 28.) Kormányrendelet szigorúan szabályozza a hazai méhészeti termékek előállítását, míg a dél-amerikai országokban lényegesen lazább előírások vonatkoznak a termelőkre. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szerint a megállapodás jelenlegi formája akár a hazai méhészetek harmadának ellehetetlenülését okozhatja.
Az Agrárminisztérium közleménye szerint Magyarország továbbra is tárgyal az uniós partnerekkel a megállapodás újratárgyalásáról, különös tekintettel a környezetvédelmi és állategészségügyi előírásokra. A gazdálkodók számára javasolt, hogy figyeljék a szakmai szervezetek tájékoztatóit és készüljenek fel a lehetséges piaci változásokra, akár a termékszerkezet átalakításával, akár a termelési hatékonyság növelésével.
