A szomszédos Szlovéniában és az osztrák határ közelében is felbukkanó japán cserebogár komoly veszélyt jelent a magyar mezőgazdaságra és erdészetekre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint a kártevő több mint 400 növényfajt károsít, köztük a szőlőt, kukoricát, csonthéjasokat és számos díszfát. A japán cserebogár az Európai Unió zárlati károsítói listáján szerepel, gyors terjedése miatt az éberség és a korai felismerés életbevágó a gazdaságok számára.
A japán cserebogár Északkelet-Ázsiából származik, Európában 2014-ben tűnt fel először Észak-Olaszországban. Azóta Svájcban, Portugáliában, Németországban és idén Szlovéniában is kimutatták jelenlétét. A Nébih közlése szerint egy szlovéniai autópálya melletti feromoncsapdában fogták az első példányt, ami azt jelzi, hogy a kártevő nemzetközi forgalommal érkezhet hazánkba is. Németországban az osztrák határtól mindössze egy kilométerre találtak imágót augusztusban, ami közvetlen fenyegetést jelent Magyarország számára.
A kártevő képes tíz kilométert repülni és egy szezon alatt 40-60 petét rakni, ami rendkívül gyors terjedést tesz lehetővé. Május közepétől augusztus végéig rajzik, és nemcsak lárvája, hanem kifejlett alakja is súlyos károkat okoz. A 2016/2031/EU rendelet II. melléklete szerinti zárlati károsító leveleket, virágokat és gyümölcsöket egyaránt rág, csoportosan támadva akár teljes ültetvényeket veszélyeztethet. A kukoricatermő területeken, szőlőültetvényekben és gyümölcsösökben különösen nagy lehet a kár.
A gazdálkodók számára kulcsfontosságú a felismerés: a japán cserebogár potrohának mindkét oldalán öt, végén pedig két fehér szőrcsomó látható, ezzel különböztethető meg a honos kerti cserebogártól. A Nébih feromoncsapdákat helyez ki az autópályák mentén és fokozott ellenőrzést végez. A 2019/2072/EU rendelet értelmében bármilyen gyanús példány észlelését azonnal jelenteni kell a vármegyei kormányhivatal növényvédelmi felügyelőjének és a Nébih Növényegészségügyi Osztályának. Az EU-n kívülről érkező növényekhez növényegészségügyi bizonyítvány, uniós forgalomhoz pedig növényútlevél szükséges.
A japán cserebogár elleni védekezés a megelőzésen alapul, mert a bekerülés után a fertőzésmentesség visszaállítása szinte lehetetlen. A gazdálkodóknak érdemes rendszeresen ellenőrizniük ültetvényeiket májustól augusztusig, különösen a szomszédos országokkal határos régiókban. A korai észlelés és azonnali bejelentés nemcsak saját gazdaságukat védi, hanem az egész magyar mezőgazdaság és erdészet fenntarthatóságát szolgálja. A Nébih portálján folyamatosan frissülnek a növényegészségügyi információk, amelyek követése minden felelős gazdálkodó kötelessége a közösség és a jövő nemzedékei érdekében.
