A MATIF repcejegyzése április körüli esedékességgel 505 euró/tonna körül mozog, miközben az EU repcevetésterülete 6,5 millió hektárra nőtt – tizenhat éve nem látott szintre. Az Európai Bizottság 21 millió tonnás közösségi termést prognosztizál, ami 900 ezer tonnával haladja meg a tavalyi eredményt. A bővülés hátterében a tavalyi magas olajmagárak állnak, amelyek ősszel 7 százalékos vetésterület-növekedést indukáltak Franciaországban, Németországban és Lengyelországban egyaránt.
Románia azonban a legnagyobb meglepetést okozta: 2024 decemberéig 2,28 millió tonna repcét exportált, megelőzve Ukrajnát, és ezzel az EU belső piacának legfontosabb ellátójává vált. A román vetésterület tavaly elérte a 800 ezer hektárt, az állományok kiváló állapotban közelítik a virágzást. Egyes nyugati megyékben 5 tonnás hektárhozamokat is reálisnak tartanak. Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai felvásárlási árak 180-190 ezer forint/tonna sávban alakulnak, de a HUF/EUR árfolyam 410-420-as szintje miatt a devizakitettség komoly kockázatot jelent a szerződés nélküli árunak.
Ukrajna ezzel szemben gyengül: tavaly 10 százalékkal csökkent a termés, idén pedig 300 ezer hektárt súlyos fagykár ért. A belső feldolgozóipar exportvámokkal védi magát, így a 3,2 millió tonnás termésből 1,5 millió tonnát hazai olajgyártásra fordítottak. A globális kínálat mégis bőséges marad: Ausztrália 7,7 millió tonnás rekordtermést takarított be, Kanada pedig 21,8 millió hektáron veti a tavaszi kanolát, az ötéves átlag szintjén. „A nemzetközi piac telítettsége árnyomást gyakorol, miközben a logisztikai költségek és a HUF volatilitása tovább szűkíti a magyar termelők mozgásterét” – mondja egy pesti tőzsdei bróker.
Magyarországon a vetésterület 2018-as 330 ezer hektáros csúcsáról mára 160 ezer hektár alá zsugorodott. Az aszályos őszök, a rovarkártevők elleni nehézkes védekezés és a jövedelmezőség romlása mellett az agrár-környezetvédelmi program kétszeri zöldtrágyázási kötelezettsége is hozzájárult a visszaeséshez. Tavaly ősszel a jobb árak újra élénkítették a vetési kedvet, az állományok szépen indultak. Fejér megyében azonban a csapadék hektikusan érkezett: egyik település 8, a másik 30 milliméter esőt kapott. „A szárormányosokkal nincs gond, a fénybogarak támadnak. A lambda-cihalotrin hatása nullával egyenlő, a tiaklopridos készítmények, mint a Biscaya, nagyon hiányoznak” – mondja egy helyi szaktanácsadó.
Borsodban 10 nap múlva virágzik a repce, addigra acetamipridet terveznek alkalmazni, amely felszívódó hatóanyag, de a tartós szelekciós nyomás miatt hatékonysága kérdéses hosszú távon. A klórantraniliprol-deltametrin kombináció 5-7 napos védelmet ad fénybogarak ellen, ám az erős szél lehetetlenné teszi a permetezést. Az oldalhajtások fejlődése döntő: a termés 70 százaléka rajtuk keletkezik, az előrejelzés még bizonytalan. A NÉBIH piaci jelentése szerint a hazai készletkapacitás kihasználtsága 60 százalék körüli, ami rugalmasságot ad az értékesítési ütemezéshez.
A következő két hétben a virágzás előtt érdemes lezárni a védekezési programot, meghatározni a szerződéses mennyiségeket és fedezeti ügylettel rögzíteni a devizakitettséget. Aki rendelkezik minősített áruval és tárolókapacitással, a májusi-júniusi árablakra koncentrálhat. A romániai és ausztrál többlet miatt az európai spotpiac nyomás alatt marad, ezért a szerződéses fegyelem és a logisztikai előkészítés most elsődleges.
