A magyar agrárium elmúlt évét szélsőséges időjárási körülmények és jelentős gazdasági kihívások nehezítették, összegezte Nagy István agrárminiszter a hagyományos évértékelő sajtótájékoztatóján. Az ágazat éves teljesítményének részletes értékelése mellett a tárcavezető bemutatta azt a középtávú stratégiát is, amely 2030-ra az európai élvonalba emelné a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart.
A miniszter hangsúlyozta, hogy 2023 a túlélés éve volt az agrárium számára. „Míg az elmúlt két évben az aszály okozott súlyos károkat, idén a rendkívüli csapadékmennyiség állította kihívás elé a termelőket. Az ágazat ennek ellenére bizonyította ellenállóképességét és rugalmasságát” – fogalmazott Nagy István. A tárcavezető ismertette, hogy az idei gabonatermelés meghaladta a 15 millió tonnát, ami jelentős javulás a 2022-es aszálykáros évhez képest, de még mindig elmarad a korábbi évek átlagától.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a mezőgazdaság a GDP 3,8 százalékát adta 2023-ban, míg az élelmiszeriparral együtt ez az arány megközelítette a 7 százalékot. Az agrárexport értéke elérte a 11,5 milliárd eurót, amely 2 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A minisztérium különösen fontosnak tartja, hogy növekszik a magasabb hozzáadott értékű termékek kivitele.
„A 2030-ig szóló agrárgazdasági stratégiánk középpontjában a technológiai fejlesztés, a generációváltás támogatása és a fenntarthatóság áll. Célunk, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar az európai élmezőnybe kerüljön” – jelentette ki a miniszter. A tervek szerint 2024 és 2027 között összesen 2500 milliárd forint támogatás érkezik a magyar agráriumba a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásaiból.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Győrffy Balázs kiemelte: „A gazdálkodók számára kiemelt fontosságú a kiszámítható szabályozási környezet és a stabil támogatási rendszer. Az európai zöld átállás követelményeit úgy kell teljesítenünk, hogy közben a termelési potenciálunkat is növeljük.” A NAK előrejelzése szerint 2024 a konszolidáció éve lehet, ha a piaci és időjárási feltételek kedvezően alakulnak.
A fenntarthatóság érdekében 2030-ig jelentősen bővül az öntözött területek aránya, és erősödik a precíziós gazdálkodási módszerek elterjedése. A minisztérium célja, hogy a jelenleg 120 ezer hektáros öntözött területet 300 ezer hektárra növelje, amiben kulcsszerep jut a most zajló öntözési beruházásoknak és az uniós támogatásoknak.
A magyar gazdálkodók számára a következő időszak legfontosabb feladata a versenyképesség növelése lesz, amit a minisztérium célzott támogatásokkal és képzési programokkal segít elő. Különös figyelmet kap a generációváltás támogatása, hiszen a gazdatársadalom jelentős elöregedése veszélyezteti az ágazat hosszú távú fenntarthatóságát.
