A kukoricahibridek fehérjetartalma 20 százalékkal is eltérhet a legújabb hibridfajták esetében, ami jelentősen befolyásolhatja a sertéshizlalás hatékonyságát. Az Agrárminisztérium által támogatott 2023-as hazai takarmányozási felmérés szerint a közepes méretű sertéstelepek takarmányköltségei 60-65 százalékát teszik ki a teljes termelési költségnek. Ez felértékeli a saját termesztésű, magas fehérjetartalmú kukorica használatát.
A jelenlegi piaci környezetben a fehérjekiegészítők ára folyamatosan emelkedik. Az AKI adatai szerint a szójadara importára 2023 év végén 15 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A megfelelő kukoricahibridek kiválasztásával azonban a teljes takarmányadag fehérjetartalma javítható. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának vizsgálata kimutatta, hogy az emészthető fehérje mennyisége egyes hibridek között 5,2-6,4 százalék között mozog, ami 20 százalékos különbséget jelent.
„A kukoricahibridek fehérjetartalma és annak emészthetősége ma már szelekciós szempont a nemesítésnél. Különösen fontos ez a közepes méretű gazdaságoknál, ahol a takarmány jelentős részét saját földterületen állítják elő” – nyilatkozta dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem takarmányozási szakértője.
A kukoricahibridek kiválasztásánál a fehérjetartalom mellett figyelni kell a 1998. évi XXVIII. törvény állatvédelmi előírásaira is, amelyek garantálják a megfelelő minőségű takarmányhoz való hozzáférést. A hibridválasztásnál célszerű az MSZ EN ISO 12100 szerinti minőségellenőrzött fajtákat előnyben részesíteni. A gazdaságoknak érdemes a kukoricafajták fehérjetartalmát és emészthetőségét is figyelembe venni a vetésterv készítésénél, valamint rendszeresen frissíteni a takarmányozási protokollokat, hogy a lehető legjobb fajlagos takarmányhasznosítást érjék el a sertéshizlalásban.
