A magyar erdőkben súlyos vízhiányt jeleznek előre a szakértők a 2025-ös évre, amennyiben folytatódik a jelenlegi csapadékhiányos időszak. Az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) legfrissebb adatai szerint az elmúlt két évben 15-20 százalékkal kevesebb csapadék hullott a hazai erdőterületeken, mint az előző évtized átlaga, ami jelentősen rontja a természetes vízutánpótlás esélyeit.
Az erdészeti szakemberek különösen aggasztónak tartják a síkvidéki erdőállományok helyzetét. „Az alföldi erdőkben már most látható jelei vannak a tartós vízhiánynak. Egyes területeken a kocsányos tölgyesek és akácosok lombkoronája ritkul, a fák növekedési üteme lassul, ami előrevetíti a 2025-ös év súlyos kihívásait,” – nyilatkozta dr. Kovács Ferenc, az ERTI kutatási igazgatóhelyettese. A talajvízszint több területen kritikusan alacsony, helyenként már 3-4 méterrel a sokéves átlag alatt van.
A vízhiány nemcsak az erdők egészségi állapotát befolyásolja, hanem közvetlen hatással van a vadállományra is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet közös felmérése szerint a csökkenő vízforrások miatt a nagyvadak – különösen a vaddisznók és szarvasok – egyre gyakrabban keresnek táplálékot és vizet mezőgazdasági területeken, ami növeli a vadkárok mértékét. Az erdei vízpótló rendszerek kiépítése és a vadászati nyomás célzott növelése lehet a megoldás.
A 2020/36-os erdőgazdálkodási kormányrendelet értelmében az erdőgazdálkodók kötelesek figyelemmel kísérni az általuk kezelt területek vízháztartását, és jelenteni a súlyos vízhiányos állapotot. A Magyar Államkincstár az Erdőreziliencia Program keretében 2025-ben várhatóan új támogatási formát vezet be az erdei vízvisszatartó rendszerek kiépítésére, amely a Közös Agrárpolitika forrásaiból 12 milliárd forint keretösszeggel gazdálkodik majd.
Az erdőgazdálkodóknak és vadgazdálkodóknak érdemes már most felkészülniük a várható vízhiányos időszakra: az erdőfelújítások tervezésekor a szárazságtűrő fajok előnyben részesítése, a vízvisszatartó megoldások alkalmazása és a vadállomány megfelelő szabályozása lehet a fenntartható erdőgazdálkodás kulcsa a következő években.
