Az idei téli hónapokban különös kihívásokkal kellett szembenézniük a szarvasmarha-tartó gazdaságoknak. A januári mínusz 15-20 fokos hidegben az ellések során megnövekedett a borjak kihűléssel kapcsolatos veszélyeztetettsége. Az Agrárminisztérium adatai szerint a kedvezőtlen időjárási körülmények között a borjúelhullás országos szinten mintegy 3%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakához képest, ami jelentős gazdasági kárt okozott a termelőknek.
A téli ellések során a borjak életképességét leginkább a hideg környezet veszélyezteti. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ajánlása alapján az újszülött borjak számára minimum 7-10°C-os környezeti hőmérséklet biztosítása szükséges az első élethetekben. Az ellést követő 6 órában a borjak testhőmérséklete akár 1,5-2°C-ot is csökkenhet, ami súlyos hipotermia kockázatával jár. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal útmutatója hangsúlyozza, hogy a borjak szilárd takarmányfogyasztása is jelentősen csökken 0°C alatt, ami az energiabevitel csökkenéséhez és immunrendszerük gyengüléséhez vezet.
Az állatvédelemről szóló 1998. évi XXVIII. törvény előírja a megfelelő tartási körülmények biztosítását, amely téli időszakban különös jelentőséggel bír. A CE-minősítésű borjúházak és infralámpák használata, illetve a megfelelő szellőztetés biztosítása az MSZ/EN ISO 13849 szabványnak megfelelően nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem gazdasági érdek is.
„A téli ellések során tapasztalataink szerint kulcsfontosságú a kolosztrum azonnali, 30-60 percen belüli beadása, legalább testsúly-kilogrammonként 40 gramm mennyiségben” – mondta Kovács János, a Tejgazdasági Kft. telepvezetője. „Az idei kemény télben a borjúházak szigetelésének megerősítésével és infravörös hősugárzók alkalmazásával tudtuk 10% alá szorítani a légzőszervi megbetegedések arányát.”
A téli borjúnevelés sikeressége nagyban múlik a megelőző intézkedéseken. A megfelelő ellátás mellett kiemelten fontos az ellető helyiségek rendszeres fertőtlenítése, a száraz és huzatmentes környezet biztosítása. A gazdaságok számára javasolt a téli időszakra specifikus borjúnevelési protokoll kidolgozása, amely magában foglalja a takarmányozás energiatartalmának növelését és a fokozott állategészségügyi felügyelet biztosítását. Ezekkel az intézkedésekkel nem csupán az állatjóllét biztosítható, hanem jelentősen csökkenthetők a gyógykezelési költségek és növelhető a borjúnevelés eredményessége.
