A biogazdálkodásba vont területek növekedése megtorpant Magyarországon. A feldolgozóipar erősítése, a közétkeztetés zöldítése és a kereslet ösztönzése nélkül a magyar bioágazat lemarad az uniós céloktól és versenytársaktól. A legfrissebb globális és európai agrártrendeket összegző kiadvány szerint hazánkban 2024-ben 308 022 hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, ami az ország mezőgazdasági területének mindössze 6,2 százalékát tette ki. Ez jelentősen elmarad az Európai Unió 11,1 százalékos átlagától.
A FiBL éves jelentésének adatai szerint az uniós listát hosszú évek óta Ausztria vezeti 27,2 százalékos aránnyal. De kiemelkedő az ökológiai területek részesedése Észtországban is, ahol 22,5 százalékot, Olaszországban, ahol 19,2 százalékot, Csehországban, ahol 17,2 százalékot értek el. A szomszédos Szlovákia 14,1 százalékkal szintén messze előttünk jár. Míg 2023-ról 2024-re a világ és Európa összes ökológiai területe enyhén csökkent, addig számos országban – például Romániában, Olaszországban és Lengyelországban – érdemi növekedés ment végbe. Hazánk viszont a bővülő országok között nem szerepel.
Az Európai Unió „Termelőtől az asztalig” stratégiája 2030-ra az európai mezőgazdasági területek 25 százalékának ökológiai művelésbe vonását tűzte ki célul. A statisztikák egyértelműen rámutatnak: a jelenlegi ütemmel – tekintve, hogy az EU átlaga is csupán 0,7 százalékkal nőtt egy év alatt – ez a célkitűzés a tagállamok többsége számára nehezen lesz tartható. Az átállás felgyorsításához komolyabb erőfeszítésre lesz szükség mind a tagállamok, mind az Unió részéről.
„A számok azt mutatják, hogy a hazai ökoszektor egy fontos mérföldkőhöz érkezett. Az ökoterületek nagyságrendi bővüléséhez már nem elegendő pusztán a termelést, a gazdák átállását ösztönözni, a piacot, a keresletet kell érdemben bővíteni” – hangsúlyozta Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. Minősítő szervezetként naponta látják a gazdák elhivatottságát, feladatuk pedig az, hogy a 2018/848-as szigorú uniós rendelet jelentette adminisztrációs kihívásokban partnerként támogassák őket. „Ha egy, a mainál lényegesen nagyobb piac találkozik a magyar gazdák szaktudásával, az a teljes hazai agrárium minőségi szintlépését eredményezheti” – mutatott rá a szakember.
A nemzetközi tapasztalatok és a hazai ágazati elemzések alapján a biogazdálkodás új lendületéhez három kulcsterületre érdemes koncentrálni. Első a feldolgozóipar erősítése, a hozzáadott érték itthon tartása. Hazánk továbbra is elsősorban ökoalapanyagot – gabonaféléket, ipari növényeket – exportál, ahelyett hogy a magasabb profitot biztosító feldolgozást helyben végezné. A jelentés 2024-es adatai szerint Magyarországon az 5452 minősített termelőre mindössze 500 minősített feldolgozó jut. A magas hozzáadott értékű élelmiszerek előállítása komoly gazdasági áttörést jelentene a szektornak.
Másodikként a keresletösztönzés kulcsfontosságú: a tudatos vásárló mint a bioágazat motorja. A biominősítésű termékek iránti fogyasztói tudatosság és kereslet növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy a termelők számára hosszú távon is megérje a szigorúbb előírások vállalása. A biotermékek kiskereskedelmi forgalma 2023-ról 2024-re Magyarországon 13,9 százalékkal nőtt. Ezzel a második helyen állunk az Európai Unió országai között. Ugyanakkor a biotermékek piaci részesedése a teljes élelmiszer- és italforgalomnak egyelőre mindössze 0,6 százalékát teszi ki.
Harmadszor a közétkeztetés zöldítése hatalmas stabilizáló erőt és kiszámítható felvevőpiacot jelentene a hazai termelők számára. Ha a biotermékek elvárt vagy garantált arányban bevezetésre kerülnének a közintézmények – iskolák, kórházak – étkeztetésébe, az áttörést hozna az ágazatnak. Mindezek eléréséhez elengedhetetlen a termelési és piaci szereplők szorosabb összefogása és a közös stratégiai gondolkodás. A biogazdálkodás nemcsak környezetvédelmi és közegészségügyi értéket hordoz, hanem gazdasági lehetőséget is, amelyet csak együttes erővel lehet kihasználni a magyar agráriumban.
