A dán parlament nemrég elfogadta azt a törvénycsomagot, amely 2025-től évi 100 korona/hektár (kb. 5000 forint) szén-dioxid kibocsátási díjat vezet be az állattenyésztési ágazatban. A döntés különösen érzékenyen érinti a sertés- és szarvasmarha-tenyésztőket, hiszen a metán és a trágyakezelés jelentős üvegházhatású gázkibocsátással jár. Dániában, ahol az állatállomány sűrűsége a magyar átlag háromszorosa, az intézkedés közel 30.000 gazdaságot érint.
A díj mértéke fokozatosan emelkedik, 2030-ra eléri a 750 korona/hektár értéket (kb. 37.500 forint). A dán mezőgazdaság éves szén-dioxid-kibocsátása jelenleg 15,7 millió tonna, ami az ország teljes kibocsátásának 22%-a. A szabályozás célja a kibocsátás 55-65%-os csökkentése 2030-ig az EU klímavédelmi célkitűzéseivel összhangban. A terhek különösen a nagylétszámú telepekre nehezednek: egy 500 tehenes tejelő gazdaság 2030-ra akár évi 15 millió forint többletköltséggel számolhat.
A díj hatékonyságát vitatják a szakértők. „A kibocsátás-csökkentés nem oldható meg egyszerűen pénzügyi nyomással. Technológiai fejlesztésekre, takarmányozási innovációkra van szükség, amelyek kifejlesztése és alkalmazása időt vesz igénybe” – nyilatkozta Lars Hvidtfeldt, a Dán Mezőgazdasági Tanács alelnöke. A dán gazdák tiltakozásként traktoros demonstrációt szerveztek, kiemelve, hogy az EU-n kívüli versenytársakkal szemben versenyhátrányba kerülnek.
A törvény tartalmazza az állatjólléti beruházások támogatását és a kibocsátás-csökkentő technológiák (trágyakezelés, metáncsökkentett takarmányozás) állami finanszírozását is. Az Állatvédelmi törvény előírásainak megfelelően ezek a technológiák nem ronthatják az állatok jóllétét. Fontos, hogy a magyar gazdaságok is felkészüljenek a hasonló szabályozásokra, amelyek az EU Zöld Megállapodásának részeként hazánkban is megjelenhetnek. Érdemes már most felmérni a kibocsátás-csökkentési lehetőségeket és a munkavédelmi vonatkozásokat (93/1993. Mvt.).
