Az élelmiszer-árrésstop intézkedés 2025. szeptember végéig történő meghosszabbítása új időszakot nyit a hazai agrárszektorban. A 2023 júliusában bevezetett, majd idén tavasszal kiterjesztett rendelet a kormány szerint sikeresen visszaszorította az élelmiszer-inflációt. Nagy István agrárminiszter a múlt heti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a szabályozás célja a magyar családok védelme és az élelmiszerárak kiszámíthatóságának biztosítása.
A Magyar Agrár- és Élelmiszertudományi Egyetem legfrissebb elemzése szerint az árrésstop 37 alapvető élelmiszerre vonatkozik, köztük a tehéntejre, tojásra, sertés- és csirkehúsra. A kereskedők ezek esetében nem alkalmazhatnak magasabb árrést, mint 2022 októberében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai alapján az érintett termékek a hazai háztartások élelmiszerköltéseinek mintegy 62%-át teszik ki, ami jelentős hatással van mind a termelők, mind a fogyasztók mindennapjaira.
„A kis családi gazdaságoknak ez kettős hatással jár: egyrészt kiszámíthatóbb átvételi árakat jelent, másrészt a feldolgozók is nyomás alatt vannak, hogy tartsák az árszinteket” – mondta Kovács János, a Kiskertész Termelői Csoport vezetője a tegnapi szakmai napon Szegeden. Különösen érzékeny pont ez a zöldség-gyümölcs szektorban, ahol a termelők közvetlen piaci kapcsolatban állnak a fogyasztókkal.
A gyakorlatban a kiskereskedelmi láncok a szabályozás hatására új beszerzési stratégiákat alakítottak ki. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet PÁIR rendszerének adatai szerint a nagyobb áruházláncok a hazai beszállítókkal 15-20%-kal alacsonyabb áron kötnek szerződéseket egyes alapélelmiszereknél, mint a környező országokban. Különösen a tejtermékek, tojás és egyes húsfélék esetében jelentős ez a különbség.
A kisüzemi feldolgozók számára a helyi értékesítés és a közvetlen termelői piacok jelenthetnek kiutat. A NÉBIH tájékoztatása szerint a kistermelői élelmiszer-előállítás keretében – a 52/2010. FVM rendelet alapján – értékesített termékek esetében rugalmasabb feltételek érvényesülnek. Ezekre a termékekre is vonatkozik az árrésstop, de a termelők közvetlen értékesítésnél maguk alakíthatják az árat.
Az idei őszi-téli szezonra készülve a termelőknek érdemes figyelembe venniük, hogy az árrésstop környezetében a logisztikai költségek optimalizálása és a helyi értékesítési csatornák erősítése lehet a leginkább költséghatékony stratégia. Mindez nemcsak gazdasági, hanem közösségi szempontból is előnyös, hiszen erősíti a helyi termelői közösségeket és rövidíti az élelmiszer-ellátási láncokat.
