A márciusi reggel nem kegyes Velencén, ahol a Fejér Megyei Biotermesztők Szervezete tartja éves találkozóját. A szállingózó hó ellenére közel 80 kistermelő, családi gazdaság képviselője érkezik a művelődési házba. A fórum központi témája: a biotermékek növekvő piaci részesedése és az átállás lehetőségei. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara friss adatai szerint hazánkban az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya elérte a 6,3%-ot, ami még mindig elmarad az EU 9,1%-os átlagától.
A program szakmai előadásokkal kezdődik, ahol Kovács János, a Biokontroll Hungária szakértője ismerteti a 2025-re várható piaci trendeket. „A hazai biotermék-forgalom értéke tavaly 50 milliárd forint körül alakult, ami háromszorosa a tíz évvel ezelőtti értéknek. Különösen nagy a növekedés a feldolgozott termékek szegmensében, ahol az árbevétel évi 15-20%-kal is nőhet” – emeli ki. Az Agrárminisztérium képviselője részletezi a 2023-2027-es KAP ökogazdálkodási támogatásait, melyek hektáronként akár 350-500 ezer forintos összeget is jelenthetnek az átállás időszakában.
A teremben több kistermelő megosztja tapasztalatait. Horváth Erzsébet, aki öt éve állította át 3 hektáros gyümölcsösét Etyek határában, a feldolgozás fontosságát hangsúlyozza: „Kezdetben csak friss gyümölcsöt árultunk, de hamar rájöttünk, hogy a aszalt termékekkel és gyümölcslevekkel kétszer-háromszor nagyobb hasznot érünk el. A NÉBIH kistermelői élelmiszer-előállítás szabályai szerint berendezett konyhánk a gazdaság igazi motorja lett.” A résztvevők megismerkednek a nyomonkövetési és adminisztrációs követelményekkel is, különös tekintettel az ökológiai gazdálkodási napló vezetésének fontosságára.
A fórumon szó esik a biotermékek értékesítési csatornáiról is. A KSH adatai alapján a vásárlók 42%-a közvetlenül a termelőktől szerzi be a biotermékeket, ezért a helyi piacok, termelői hálózatok kiépítése kulcsfontosságú. A REL (Rövid Ellátási Lánc) koordinátorok bemutatják a közösségi finanszírozási modelleket, amelyek segíthetik a kistermelők beruházásait.
A rendezvény zárásaként a résztvevők közös cselekvési tervet fogalmaznak meg. Az összefogás jegyében tíz kistermelő már a helyszínen bejelentkezik az átállási tanácsadásra, amit a kamara biztosít számukra. Aki most kezdi az átállást, 2025 tavaszára már értékesítheti első, átállási időszakból származó termékeit, és teljes jogú biogazda 2026-ra lehet. A hazai biogazdálkodás fejlődése nemcsak a termelők számára jelent előnyt, de erősíti a vidéki közösségeket és hozzájárul a környezeti fenntarthatósághoz is.
