Az egyre tudatosabb fogyasztói szokások nyomán a bioélelmiszerek előállítása és forgalmazása új lendületet kapott a hazai piacon. A Biokultúra Szövetség keszthelyi szakmai napján megtudtuk, hogy míg 2010-ben a hazai élelmiszerpiac mindössze 0,5 százalékát tették ki a biotermékek, addig ez az arány 2024-re elérte a 3,5 százalékot, és az előrejelzések szerint 2026-ra akár 6 százalékra is emelkedhet.
A résztvevők között sétálva számos kisgazdaság képviselőjével találkoztunk, akik elmondták: a magasabb haszonkulcs és a stabil kereslet miatt érdemes a biominősítésre átállni. Különösen a zöldség- és gyümölcstermesztők, valamint a méhészek számoltak be jelentős árelőnyről. A bioalmáért átlagosan 30-40 százalékkal magasabb árat fizetnek a felvásárlók, míg a biomézért akár 50-80 százalékkal is többet lehet kapni a hagyományos termékhez képest. Az Agrárminisztérium legfrissebb adatai szerint jelenleg közel 6500 biogazdálkodó működik Magyarországon, ami 18 százalékos növekedést jelent az elmúlt két évhez képest.
Az átállás azonban komoly kihívásokkal is jár. A NÉBIH képviselője a helyszínen elhangzott előadásában kiemelte, hogy az átállási időszak – amely növénytermesztésnél általában 2-3 év – különösen nehéz, hiszen még nem lehet biotermékként értékesíteni, miközben a konvencionális növényvédő szerek és műtrágyák használata már tilos. A termelőknek ezért pontos gazdálkodási tervre és megfelelő pénzügyi tartalékokra van szükségük. Az ellenőrzési rendszer szigorú: kötelező a naprakész gazdálkodási napló vezetése, a vetőmagok és szaporítóanyagok származását igazoló dokumentációk megőrzése, valamint évente legalább egy átfogó helyszíni ellenőrzés.
„A biogazdálkodásra való átállás nem egyszerűen a vegyszerek elhagyását jelenti, hanem egy teljesen új szemléletet, amelyben a talaj élővilága és a természetes biológiai folyamatok kerülnek előtérbe” – mondta el Kovács János, húsz éve praktizáló biogazda Zalából. „Az első években akár 30 százalékos terméskieséssel is számolni kell, de a harmadik évtől kezdve ez kiegyenlítődik, és a magasabb értékesítési árak miatt összességében jobb jövedelmezőséget érünk el.”
A szakmai nap zárásaként elhangzott, hogy az Európai Unió Farm to Fork stratégiája 2030-ra 25 százalékra kívánja emelni a bioterületek arányát az EU-ban, ami további lendületet adhat a hazai piacnak is. A KAP 2023–2027 időszakában kiemelt támogatások érhetők el a biogazdálkodók számára, hektáronként akár 300-500 ezer forint értékben. A kisebb gazdaságok számára különösen fontos lehet a rövid ellátási láncokban való részvétel – termelői piacok, közösségi mezőgazdálkodás –, ahol közvetlenül értékesíthetik termékeiket a fogyasztóknak, magasabb haszonkulcsot elérve.
