A lengyel gazdák januárban újra tüntetéssorozatba kezdtek az agrárpolitikai feszültségek miatt. A varsói kormányzati negyed közelében traktoros felvonulással tiltakoznak az európai Zöld Megállapodás mezőgazdaságra gyakorolt hatásai és az ukrán agrártermékek korlátlan importja ellen. A lengyel Agrárminisztérium közleménye szerint a tüntetők 12 pontos követeléslistát nyújtottak be, amely az uniós környezetvédelmi előírások enyhítését és az ukrán termékek importkvótájának visszaállítását sürgeti.
A tiltakozások mögött ugyanazok a problémák állnak, mint a tavalyi év során Európa-szerte kibontakozott agrártüntetések esetében. A Lengyel Gazdaszövetség adatai szerint a termelők jövedelmezősége az elmúlt két évben 40%-kal csökkent, miközben az inputköltségek jelentősen emelkedtek. A lengyel gazdák különösen érzékenyen reagálnak az ukrán importra, hiszen a két ország határmenti régióiban a piacot elárasztó olcsó gabona és napraforgó komoly versenyhátrányt jelent.
„Ami most Lengyelországban történik, az holnap nálunk is bekövetkezhet” – nyilatkozta lapunknak Nagy István, a Magyar Gazdakörök szakértője. „A keleti határ menti gazdák különösen sebezhetők, amikor a hazai termelési követelmények szigorúbbak, mint a behozott termékek esetében alkalmazottak.”
Az európai mezőgazdasági érdekképviseletek az elmúlt hetekben szolidaritási nyilatkozatokban támogatták lengyel kollégáikat. A COPA-COGECA, az EU legnagyobb mezőgazdasági érdekvédelmi szervezete közleményben jelezte, hogy a lengyel problémák valójában összeurópai kihívások, amelyek összehangolt uniós választ igényelnek.
A lengyel kormány tárgyalásokat kezdeményezett az EU mezőgazdasági biztosával, de egyelőre konkrét megállapodás nem született. A gazdák jelezték, hogy amennyiben követeléseik nem találnak meghallgatásra, februárban kiszélesítik a tiltakozásokat és határátkelőhelyeket is lezárhatnak, ami az áruszállítást is befolyásolhatja.
A magyar gazdálkodóknak érdemes figyelemmel kísérniük a fejleményeket, hiszen a szomszédos országok agrárpolitikai döntései és az uniós szabályozások változásai közvetlenül befolyásolhatják a hazai termelési környezetet is. A lengyel példa ismét rávilágít a kelet-európai agrártermelők közös érdekeire és kihívásaira.
