A MATIF 2024. márciusi kukorica határidős ára 243 €/t közelében mozog, ami 7%-os növekedést jelent a decemberi mélyponthoz képest. Az emelkedő trend a déli félteke aszályproblémái és az ukrajnai logisztikai nehézségek együttes hatását tükrözi. A vetési szezon közeledtével egyre több magyar termelő vizsgálja felül a kukoricatermesztési stratégiáját, különös tekintettel a tőszámbeállításra, ami jelentős hatással van mind a termésmennyiségre, mind a várható jövedelmezőségre.
Az AKI PÁIR adatai szerint a hazai takarmánykukorica felvásárlási árak 65-72 ezer Ft/tonna sávban mozognak, ami a jelenlegi 390-es HUF/EUR árfolyam mellett versenyképes exportlehetőséget is biztosít. A termelési költségek azonban továbbra is nyomás alatt tartják a szektort. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése alapján a kukoricatermesztés hektáronkénti költsége 500-600 ezer forint körül alakul, amelynek jelentős részét a vetőmag és a műtrágya teszi ki. A tőszám optimalizálása ezért kulcsfontosságú költséghatékonysági tényezővé vált.
„A kukorica hektáronkénti tőszáma nem önmagában, hanem a talajadottságokkal és a hibrid genetikai potenciáljával együtt értelmezendő” – hangsúlyozza Kovács János, a Hajdúsági Gabonatermesztők Szövetségének elnöke. „Méréseink szerint 10-15%-os tőszámcsökkentés a gyengébb területeken nem járt szignifikáns terméscsökkenéssel, viszont jelentősen mérsékelte a vetőmagköltségeket.”
Az OMÉK 2023 termelői kerekasztalán elhangzottak szerint a tőszám optimális beállításával akár 30-40 ezer forint/hektár megtakarítás is elérhető. A nedvességtartalom szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állománysűrűség igazodjon a várható csapadékmennyiséghez. Az Agrárminisztérium adatai szerint a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a 2023-as termésátlag 5,8 tonna/hektár körül alakult, ami elmarad a korábbi évek átlagától.
A NÉBIH fajtakísérleti eredményei rámutatnak, hogy az intenzív hibridek esetében a terméspotenciál maximalizálásához továbbra is 70-75 ezer tő/hektár körüli állománysűrűség javasolt, míg a közepes és gyengébb adottságú területeken már 60-65 ezer tő/hektár is optimális lehet. A tavalyi aszályos időszakok tanulsága, hogy a túlzott tőszám stresszhelyzetben fokozott vízigényt és nagyobb terméskiesést eredményezhet.
A következő hetekben javasolt a talajnedvesség-készletek és a középtávú időjárás-előrejelzés figyelembevételével felülvizsgálni a tervezett vetőmag-megrendeléseket. A rugalmas állománysűrűség-beállítás és a precíziós vetéstechnológia alkalmazása jelentősen csökkentheti a termelési kockázatokat a 2025-ös szezonban.
