Az Euronext kukorica szeptemberi jegyzése 10 euróval emelkedett az elmúlt héten, elsősorban a kedvezőtlen európai terméskilátások hatására. A franciaországi aszályos időjárás és a mediterrán régió vízhiányos területeinek bővülése komoly aggodalmat kelt a kontinens élelmezésbiztonságával kapcsolatban. Az Európai Bizottság Crop Monitoring rendszere szerint a kontinens déli és középső területein a talajnedvesség szintje helyenként a kritikus 30% alá süllyedt.
A vízhiány különösen súlyosan érinti a nagy kukoricatermelő országokat. Az AKI PÁIR adatai alapján a hazai takarmánykukorica felvásárlási ára 72-77 ezer forint között alakul tonnánként, ami 10%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Spanyolországban a szélsőséges vízhiány miatt egyes területeken már teljes betakarítási veszteségről számoltak be. Az EU Crop Market Observatory legfrissebb előrejelzésében 6,8%-kal csökkentette az unió kukoricatermés-várakozását, ami erősödő importnyomást eredményez. A forint/euró árfolyam 395 körüli szintje tovább rontja a hazai termelők jövedelmi kilátásait.
„A jelenlegi vízhiányos helyzet nem csupán idei probléma, hanem egy hosszabb távú tendencia része” – nyilatkozta Kovács Péter, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének szakértője. „A termelőknek alkalmazkodniuk kell az új realitáshoz, ami magában foglalja a vetésszerkezet átgondolását és a szárazságtűrő fajták előtérbe helyezését.”
A vízhiány hatása nem korlátozódik a növénytermesztésre. Az USDA adatai szerint az EU-ban az állattenyésztési ágazat is küzd a takarmányárak emelkedésével. A takarmánykukorica-búza árkülönbözet szűkülése (-2 EUR/t) jelzi a feszült piaci helyzetet. Az EU 27 tagállamában mintegy 175 millió hektár mezőgazdasági területet művelnek, amelynek közel harmada szenved különböző mértékű aszálykárt.
Az elkövetkező hetekben a csapadékellátottság alakulása döntő fontosságú lesz. A termelőknek érdemes megfontolni a betakarításra váró termények korai értékesítési szerződéseinek megkötését, különösen a volatilis piaci környezetben. A következő két hónapban a készletgazdálkodás optimalizálása és a takarmánybiztosítási stratégiák újragondolása lehet kulcsfontosságú a családi gazdaságok likviditásának megőrzésében.
