A reggeli pára még nem szállt fel teljesen a szilvásváradi Lipicai Ménes körüli legelőkről, amikor Kovács Bálint, 28 éves gazda felmérte az őszi munka első szakaszát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárminisztérium közös szervezésében tartott „Fiatal Gazda Jövőképek” szakmai nap résztvevői között ő is azon tűnődött, hogyan befolyásolja terveit az Európai Bizottság legfrissebb jelentése, amely szerint az uniós gazdatársadalom elöregedése továbbra is súlyos probléma marad.
Az Európai Bizottság 2024 szeptemberében publikált jelentése szerint az EU mezőgazdasági üzemeinek mindössze 11%-át vezetik 40 év alatti gazdálkodók, miközben 34%-át 65 év felettiek irányítják. Magyarországon valamivel jobb a helyzet: a KSH adatai szerint a hazai gazdák 14,7%-a fiatalabb 40 évnél. A szakmai nap előadásai rávilágítottak, hogy a legnagyobb akadály továbbra is a tőkehiány – az átlagos földár hektáronként 2,2 millió forint körül alakul, míg egy modern traktor beszerzése 15-20 millió forintba kerül.
„Hiába a lelkesedés és a szakértelem, ha nincs elegendő indulótőke” – magyarázta Kovács, aki édesapja 12 hektáros gazdaságát vette át két éve, és további 8 hektárt szeretne vásárolni. „A jelenlegi kamatkörnyezetben és a magas inputárak mellett a hitelből történő fejlesztés kockázatos, még a kedvezményes konstrukciók ellenére is.”
A NAK képviselője ismertette, hogy a 2023-2027-es KAP-időszakban Magyarországon a fiatal gazdák számára elérhető támogatások értéke mintegy 38 milliárd forint, ami hektáronként akár 85 ezer forint plusztámogatást jelenthet. Emellett a Vidékfejlesztési Program keretében beruházási támogatásra is pályázhatnak 40 év alatti gazdák, 25-50% intenzitással. Az Agrárminisztérium szakértője felhívta a figyelmet, hogy 2025 második felében várhatóan új pályázati kiírások jelennek meg, amelyek a generációváltást és a digitális technológiák bevezetését célozzák.
A pénzügyi segítség mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a szaktanácsadási programok és a gazdálkodói közösségek. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) által működtetett mentorprogram már több mint 200 kezdő gazdálkodót segített az elmúlt három évben. A rendezvényen elhangzott az is, hogy a 2025-ös év kulcsfontosságú lesz, mivel akkor kezdődnek a 2027 utáni KAP-időszak előkészítő egyeztetései.
Az őszi reggel zárásaként a résztvevők gyakorlati tanácsokat kaptak a támogatási rendszer optimális kihasználásáról és a kötelező dokumentációk vezetéséről. A NAK felhívta a figyelmet, hogy október 31-ig lehet beadni a 2024-es egységes kérelmet módosító nyilatkozatokat, és javasolta, hogy a fiatal gazdák már most kezdjék előkészíteni a 2025-ös beruházási terveiket. A szakmai nap résztvevői egyetértettek abban, hogy a generációváltás sikere nemcsak a támogatási rendszeren, hanem a tudásátadáson és a helyi együttműködéseken is múlik.
